Az események bemutatásához Pólik Sándor alapos, a teljesség igényével készült beszámolóját idézzük, amely az OMVK Veszpém vármegyei honlapján jelent meg Szegedi László remek fotőival illusztrálva. Köszönjük mindkettőjüknek a tudósítást! https://omvk.hu/veszprem/kultura-szakma-es-tradicio-a-var-toveben-megyei-vadasznap-sumegen/

„Kultúra, szakma és tradíció a vár tövében – megyei vadásznap Sümegen

2026.07.26. | Veszprém

Sümeg történelmi kulisszái között, a XXI. Jakab Napok keretében rendezték meg a 2026. évi Veszprém Vármegyei Vadásznapot július 25-én. Az érett bor és a vadászat hagyományos ünnepén szabadtéri szentmisével, ünnepélyes díjátadóval és az ifjú vadászok fogadalomtételével tisztelték meg a tradíciókat. A rendezvényt gazdag szakmai előadások, természetfotó-kiállítás, kutyás bemutatók, valamint a Palotakertben zajló vadétel-főző verseny tette teljessé, méltó alkalmat teremtve a vadászközösség találkozására és a vadászati kultúra sokszínűségének bemutatására.

A programok előkészítésében és gördülékeny lebonyolításában elévülhetetlen érdemeket szerzett az Országos Agarász Egyesület, amelynek tagjai, valamint elnökük, Keresztes János fáradhatatlanul dolgoztak a rendezvény sikeréért. Keresztes János még a liturgia előtt személyesen köszöntötte az egybegyűlt közönséget.

A vadásznap lelki feltöltődését ezt követően a Hét vezér téren, a szabad ég alatt megtartott Szent Euszták szentmise adta. A szabadtéri liturgia prédikációja Szent Jakab apostol öröksége, szellemisége és a vadászközösségre gyakorolt üzenete köré épült, emelkedett hangulatot teremtve az egybegyűltek számára.

A szentmise után Prof. Dr. Sugár László a vadászat két védőszentje, Szent Euszták és Szent Hubertus kultuszának hazai és európai alakulását mutatta be a hallgatóságnak. Előadásában gazdag áttekintést nyújtott a szentek tiszteletéhez kapcsolódó épített örökségről, templomokról és a témát megörökítő képzőművészeti alkotásokról, közelebb hozva a jelenlévőkhöz a vadászati kultúra lelki, szellemi és történelmi gyökereit.

A vadásznap egyik kiemelkedő és méltán népszerű programeleme Baranyi Réka természetfotós kiállítása volt. A tárlatot – Kőhalmy Tamás gondolatait ismertetve – Imrei Ferenc nyitotta meg, a közönség ekkor ismerhette meg az alkotó életútját és művészi hitvallását. Az alkotó nemcsak nézi, hanem valóban látja is a minket körülvevő teremtett világot. Gyermekkora óta mély érdeklődéssel fordul a természet felé, ami már a budafoki KRESZ-pályán gyűjtött cserebogarakban is megmutatkozott. Később a Mátraalján tett megfigyelései és a ragadozó madarak iránti kíváncsisága határozták meg az elköteleződését. Bárhol is járt a világban – legyen az kelet-németországi panelház vagy amerikai nagyváros –, a természet apró csodáira mindig nyitott maradt. Az igazi áttörést az Újvilágban vásárolt első Canon fényképezőgépe hozta meg számára, amely azóta is hű társa.

Családalapítását követően a Yellowstone Nemzeti Parkban tett látogatása ébresztette fel benne újra a fényképezés iránti heves vágyat. A természetvédelmi területek érintetlensége és szépsége végleg a természetfotózás útjára terelte. Későbbi angliai tartózkodása során tudatosan képezte magát, elmélyítve tudását többek között a gyöngybaglyok és más vadfajok életmódjáról. A humán gyógyászatban dolgozó alkotó számára a fotózás egyben meditatív, feltöltő szerepet is betölt a mindennapi stressz feloldásában. Bár a szívéhez legközelebb a gímszarvas és az őszi erdő hangulata áll, szerényen úgy fogalmaz, ő csupán egy nyitott szemmel járó megfigyelő. Nemes gesztussal emeli a profán világ elemeit a művészet oltárára, közel hozva a nézőhöz a rejtett szépségeket. A kiállítótérben több nemzetközileg és hazánkban is elismert, díjnyertes alkotása megtekinthető volt. A látogatók többek között a 2023-as Varázslatos Magyarország Cewe-különdíjas A kívülálló című képét is megcsodálhatták. Emellett helyet kapott a BIRDO versenyen 3. helyezést elért A különc, valamint a 2025-ös Év Természetfotósa pályázaton 2. díjat nyert Gúny Szarvas is. A kiállított anyag része volt továbbá a 2026-os BWPA kötetébe bekerült Szarvasbogár és Mezei nyúl című felvétel. A látogatók egyöntetűen elismerték a tárlat magas művészi színvonalát és elmélyült szemléletmódját. A rendezvény méltó módon ünnepelte a természet és az ember kapcsolatát, felejthetetlen élményt nyújtva a vadásznap résztvevőinek.

A szakmai programok sorában idén is kiemelt helyet foglalt el a hagyományos vadászati szimpózium, amelynek keretében elismert szakemberek és kutatók osztották meg gondolataikat, kutatási eredményeiket a hallgatósággal. Az előadások a vadgazdálkodás legégetőbb hazai kérdéseit, aktuális járványügyi kihívásait, valamint kulturális és történeti örökségünket járták körül.

Prof. Dr. Náhlik András előadásában a hazai vaddisznógazdálkodás legégetőbb kérdéseit és a faj állománydinamikájából fakadó kihívásokat elemezte. Rámutatott, hogy a vaddisznó folyamatos térhódítása és az állomány robbanásszerű növekedése mögött részben a szakmailag hibás gazdálkodási gyakorlat, különösen a kocák túlzott kímélete áll. Az elégtelen vadászati nyomás következtében a faj egyre inkább behúzódik a lakott területekre, miközben jelentősen megnőtt a vadütközések száma, és súlyos humán-, valamint állategészségügyi kockázatokkal is számolnunk kell. A professzor kiemelte, hogy a szakszerű gazdálkodás érdekében elengedhetetlen a szaporulat sokkal intenzívebb hasznosítása, miközben a felnőtt egyedeket hagyni kell megöregedni. Az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben kulcsfontosságú stratégiai cél a 0,5 egyed/100 hektáros állománysűrűség elérése, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a járvány terjedésében a túlszaporodott állomány mellett az emberi mulasztás és felelőtlenség is meghatározó szerepet játszik.

Dr. Pongrácz László előadásában a hagyományos magyar lófajták gazdag örökségét, valamint a ló emberi társadalomban betöltött szerepének történelmi léptékű változását mutatta be. Áttekintést nyújtott a nemzeti kultúránk részét képező, évszázadok alatt kitenyésztett lófajtáink sajátosságairól és megőrzésük fontosságáról. Rávilágított arra, miként alakult át a ló szerepe a gazdasági és katonai munkaerőből a mai kor igényeinek megfelelően a szabadidős tevékenységek, a sport, valamint a hagyományőrzés és a kultúra szimbólumává. Az előadás hangsúlyozta, hogy a magyar lovas hagyományok és a nagy múltú fajták fenntartása nemcsak genetikai és gazdasági érték, hanem identitásunk megőrzésének is elengedhetetlen pillére.

Dr. Bende Attila előadásában a hazai mezei nyúlállományt fenyegető új kihívást, a myxomatózist mutatta be. A klasszikus myxomatózis évtizedek óta az üregi és a házi nyulak jól ismert betegsége volt, ám az utóbbi években egy új, úgynevezett rekombináns vírusfajta (ha-MYXV) alakult ki, amely már a mezei nyulakat is képes megfertőzni. Ez az új vírustörzs gyorsan elterjedt Európában, és 2025 őszén Magyarországon is megjelent, komoly járványügyi helyzetet teremtve.

A betegség tünetei meglehetősen jellegzetesek és könnyen felismerhetők:

• Szem- és nyálkahártya-tünetek: A fertőzött egyedeknél erős kötőhártya-gyulladás alakul ki, folyamatos könnyezés kíséretében.
• Bőrelváltozások: A fejen, a füleken, a végtagokon és az ivarszervek környékén szőrhiányos csomók, göbök és ödémák jelennek meg.
• Általános állapot: Az érintett állatok fokozatosan legyengülnek, elutasítják a táplálékot, viselkedésük szokatlanul bizalmassá és fásulttá válik.

A vírus terjedésének dinamikájában kulcsszerepet játszik az állománysűrűség: a nagyobb nyúlsűrűséggel rendelkező vadászterületeken a fertőzés kockázata és a terjedés sebessége lényegesen magasabb.

Noha a betegség lefolyása sok esetben elhulláshoz vezet, az legújabb hazai vizsgálatok biztatóbb képet mutatnak. A felmérések során meglepően magas arányban találtak olyan klinikailag teljesen egészséges nyulakat, amelyek szervezetében kimutatható volt az ellenanyag. Ez azt igazolja, hogy a mezei nyulak egy jelentős része képes átvészelni a fertőzést, immunválaszt termelni és természetes úton alkalmazkodni az új kórokozóhoz.

Párhuzamosan a szakmai programokkal, a háttérben már kora reggeltől javában zajlott az élet: amíg a hallgatóság az előadásokat követte, a vadásztársaságok és a baráti csapatok lelkesen főztek, rotyogtatták a finomabbnál finomabb rotyogó vadételeket a sümegi püspöki palota árnyas parkjában, megalapozva a nap kulináris élményeit és a kötetlen baráti beszélgetéseket.

A rendezvény hivatalos megnyitóján a Bakony Vadászkürt Egylet kürtszava szólította a színpad elé az egybegyűlt közönséget. Elsőként Végh László, Sümeg város polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, felidézve a település és a vadászat több évszázados közös történetét, valamint a Jakab-napok helyi jelentőségét. Őt követte dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke, aki méltatta a Veszprém Vármegyei Vadászkamara példaértékű, aktív munkáját. Az országos elnök kiemelte a fiatalok nevelésének fontosságát, és örömmel jelentette be, hogy a jövő évben a vármegye adhat otthont az országos vadásznapként is funkcionáló vadász-gyereknapnak. Végül Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke lépett a pódiumra, rávilágítva, hogy két évtized alatt egy teljes generáció nőtt fel a rendezvényen, amely mára nagy múltú tradícióvá érett. A vármegyei elnök külön köszönetet mondott a fő támogatóknak – köztük az országos kamarának és az állami erdőgazdaságoknak –, hiszen önzetlen segítségük nélkül nem jöhetett volna létre ez a rangos ünnepség.

A 20. alkalommal megrendezett Sümegi Jakab-napok keretében került sor a Veszprém Vármegyei Vadásznap hivatalos megnyitójára és ünnepélyes díjátadójára. A rendezvényt a Bakony Vadászkürt Egylet szignáljai nyitották meg, majd Borbély Bence előadásában csendült fel a Vadászhimnusz.

A megjelent vendégeket és a szakma képviselőit többek között Végh László, Sümeg város polgármestere és a rendezvény fővédnöke, dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnöke, valamint Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke köszöntötte.

Az ünnepi beszédeket követően a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó vadászok, szakemberek és közösségek vehettek át erkölcsi és szakmai elismeréseket:

Gróf Nádasdy Ferenc Emlékplakett: Az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, Dr. Bárándy Péter adományozásából a példamutató vadgazdálkodást és közösségi életet folytató Marcal-völgye Vadásztársaság részesült az elismerésben.

Vadászkamara Érdemérme: Dr. Jámbor László elnök adta át a rangos kitüntetést Pethő Jenőnek (a Marcal Völgyi Sólyom Vt. elnöke), Auerbach Györgynek (Hajag Vidéki Vt. alapító tagja) és Borbély Lászlónak (a Hertelendy Vt. elnöke) a vadászati hagyományok ápolásáért és a közösségért végzett több évtizedes munkájukért.

Nimród Érem: A Veszprém Vármegyei Vadászkamara elismerését Pap Gyulától vehette át Márkus Letícia (a vadfotózás, madárvédelem és a vadászati adminisztráció terén végzett elhivatott tevékenységéért) és Rádóczy László (a Boncsos Vadásztársaságban végzett csaknem három évtizedes példamutató munkájáért).

Hubertusz Kereszt Arany Fokozata: A Vadászati Kulturális Egyesület kitüntetését Fejes Dezső Tamás (Hertelendy Vt.) kapta, aki generációs örökségként tekint a vadászat és a természet tiszteletére.

A hivatalos elismerések mellett kihirdették a 2026-os Dúvadhét legsikeresebb tájegységi vadgazdálkodóit is: a Bakonyi tájegységben a Hód Vadásztársaság, a Marcal-medencei tájegység vadgazdálkodói között a Bakonyalja Szarvaskő Vadásztársaság, míg a Balaton-felvidéki tájegység ben az Öreg Tölgy Vadásztársaság volt a legeredményesebb.

A megnyitó ünnepség záróakkordjaként a rendezvény keretében lebonyolított vadétel-főző verseny legjobbjait díjazta Bene Sándor mesterszakács, a zsűri elnöke és Pap Gyula kamarai elnök.

A rangos megmérettetésen a Sümegi Kinizsi Vadásztársaság bizonyult a legjobbnak, megszerezve az első helyet, míg a képzeletbeli dobogó második fokára a Marcal-Bitvaközi Vadásztársaság, a harmadikra pedig a Verga Zrt. csapata állhatott fel.

A zsűri különdíjjal ismerte el a Hertelendy Vadásztársaság és a Gerence-Marcal Menti Vadász Szövetség gasztronómiai remekeit, míg a verseny fődíját a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. csapata érdemelte ki mesteri fogásával.

A vadásznapot megelőző napon az uzsai lőtér adott otthont a hagyományos lövészversenynek, ahol a résztvevők sörét- és golyólövészetben mérik össze pontosságukat.

Az egyéni összetett versenyben Maár Gyula állhatott a dobogó legfelső fokára, a második helyet Preskó Károly, míg a harmadikat Filipovics Gábor szerezte meg. A rendezvény legjobb sörét- és golyólövőjének járó elismerést Simon Sándor érdemelte ki kimagasló teljesítményével.

A csapatversenyben első helyen a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. együttese végzett, megelőzve a második helyezett Bakonyerdő Zrt. és a harmadik helyet megszerző Nagyvázsonyi Kinizsi Vadásztársaság csapatát.

A hagyományok ápolása idén is kiemelt szerepet kapott: a legifjabb vadásztársak a megyei vadászkamara alelnökei előtt tettek ünnepélyes fogadalmat. A megható pillanatok során az új vadászok – köztük hölgyek és urak – a teljes közösség jelenlétében kötelezték el magukat a vad, a természet, a vadásztársak és az ősi tradíciók tisztelete mellett. A frissvizsgás vadászok ezzel az avatással tették le a voksukat a vadászat írott és íratlan szabályainak szigorú betartása, valamint a vadászati kultúra méltó képviselete mellett.

A 2026. évi Veszprém Vármegyei Vadásznap idén is hű maradt tradícióihoz: a szakmaiság, a hagyományőrzés, a gasztronómia és a kulturális élmények tökéletes összhangját nyújtotta a résztvevőknek. A sümegi rendezvény nemcsak a vármegyei vadászközösség összetartozását és erejét mutatta meg, hanem méltó módon tárta a nagyközönség elé a felelős, természetvédő vadászat valódi értékét és szépségét.

Pólik Sándor

Fotó: Szegedi László”

1 2 ... 5 ►